Mindig is szerettem volna cicát, de nem mertem belevágni. Aztán egy nap eljött az idő, írtam Fodor Didának. Elmondtam, milyen macskára vágyom és beszéltem a félelmeimről.
Olyan volt, mintha már régóta ismernénk egymást. Segített mindenben, válaszolt a kérdéseimre és eloszlatta a félelmeim.
Aztán egy gyönyörű áprilisi nap az életem része lett Sári, a Sárisápról mentett trikolor angyal, édesanya szerelme, büszkesége és mindene! ❤
Ennek már több mint két éve. Voltak az ismeretlen miatt nehézségek, kérdések, de nem maradtam egyedül. Dida mindig segített, végtelen türelemmel és szeretettel. Segít és megnyugtat ma is. Mert egy dolog van, amit nem bírok a macskatartásban, az alom takarításán túl: az állandó aggódás, és a félelem attól, hogy baja lesz és elvesztem.
Igen, mert Sári egy kincs. Életem legjobb döntése volt, hogy elhoztam! Remélem, sokáig megmarad, és egyszer kitalálom, mit szeretne igazán vacsorára! Mindent nagyon köszönök! ❤
