Barion Pixel

Bella, a szépség

Bella vagyok. Belluska. Egy kismókus.

Néha inkább egy hód. Vagy nem is, egy icipici róka.

Na, jó, valójában egy kiskacsa: hápogva jelzem a gazdinak, hogy engedje meg a csapot, mert fürdeni szeretnék. Imádom a vizet, ez van. Mi ebben a furcsa? Ha valaki lehúzza a wc-t rohanok nézni, hová ömlik vajon az a rengeteg víz. Ti tudjátok?

Állítólag szép vagyok, innen a nevem: Bella, azaz szépség.

Ezt a nevet viszont nem a gazditól kaptam: még Kriszti adta nekem (vagy Dida??), mikor bekerültem a Cica-Vár-Lakba.

Előtte az utcán éltem… Volt gazdim, de elhagyott, otthagyott az udvaron… A gazdi, (az igazi!) az interneten látott meg, és azonnal tudta: én kellek neki!

Ilyen kedves természettel, ilyen bundával, ilyen pillantással, ilyen névvel: tökéletesen illek Kleopátra mellé. Ezt az összefüggést mondjuk azóta sem értem, de tény és való, a cicabarátnőm Kleó is gyönyörű, nagyon hasonlítunk.

Szóval, a gazdi jött, látott, rákacsintottam azonnal, és ő vitt is haza! (Előtte persze sokat levelezett Didával, hogy biztosan minden rendben legyen.) Három nap morgás után Kleóval összepuszilkóztunk, azóta is imádom, a bundáját fényesre (és jó nyálasra) szoktam nyalni.

Szeretek vadászni! Nagyon! Mindenre! Légyre, pókra, a macskaháló mögül a galambokra, és a tollas pálcára! Na, meg a spárgára, amit a gazdi húz. Elég jó vadász is vagyok: mindent elkapok!

Szeretek puha helyeken aludni, és a kedvencem: csipogva hívom a gazdit, jöjjön, simogassa a pocakomat!

Lehet, hogy mégis inkább kiscica vagyok?

Ma már nagyon sok mindenkit szeretek, és ha csengetnek, vagy kopognak, már nem rohanok hanyatt-homlok órákra elbújni a szekrény mögé… Azért ha valaki gyors, hangos, nagydarab vagy ijesztő dolgokat cipel, még megrettenek…

Már nem emlékszem, miért, de az ilyen emberektől még félek. A gazdi viszont gyorsan megsimogat, és azt mondja: Belluska, nincs mitől félni. És már egyre többször elhiszem ezt.

Köszönöm Krisztinek és Didának és az egész Cica-Vár-Laknak, hogy felraktak a zinternetre, és így meglátott a gazdi, és vigyáztak rám, míg értem jött!

Belluska ui: Az örökbeadás előtti fülpuculást azt nem köszönöm!!