Beretta… Beretta… szépséges Beretta. 


Nézzetek rá!
Van olyan cica, akiről egyszerűen lehetetlen levenni a szemünket – és ő pontosan ilyen. 

Beretta 3 éves, ivartalanított kisfiú, gyönyörű, ragyogó kék bundájú csodacica. 

Olyan puha, selymes bundája van, hogy az ember legszívesebben egész nap csak simogatná. 


De bármennyire különleges kívülről, Beretta igazi szépsége mégis belül lakik. 
Mert ez a cica egyszerűen CSODÁLATOS. 


Kedves, bújós, dorombolós, szeretettel teli kis lélek. 

Imádja az ember közelségét, a simogatást, a szeretetet… és olyan természetességgel bújik hozzád, mintha mindig is oda tartozott volna. 

Pedig az élet nem volt mindig kegyes hozzá. 

Egy fertőzés miatt elveszítette az egyik szeme világát, az egyik első lábát pedig amputálni kellett. A tesztje FIV pozitív lett.
De tudjátok mit? 
Beretta ettől egyetlen picivel sem kevesebb. 

Ő nem a hiányairól szól. 
Ő arról szól, hogy három lábon is lehet teljes szívvel élni. 

Hogy egyetlen ragyogó szemmel is lehet úgy nézni valakire, hogy abban benne legyen a világ összes szeretete. 


És a FIV sem halálos ítélet. 

Ez a három betű nem mondja meg, ki Beretta, és főleg nem mondja meg, mennyi szeretetet képes adni. 

Mi azt látjuk, amikor ránézünk, hogy Beretta gyönyörű. Kívül-belül. 

Egy ragyogó kék bundájú, különleges, végtelenül szerethető cica, aki már csak egyetlen dolgot szeretne:
Azt az embert keressük neki, aki nem azt számolja majd, miből van Berettának kevesebb, hanem minden egyes nap érzi, hogy Berettával mennyivel több lett az élete. 


Most már csak az a bizonyos ember hiányzik, aki ránéz, beleszeret, és azt mondja: „Gyere Beretta… mostantól itthon vagy” 


