Kisfiam, Rajmi 2021. nyarát a nagyszülők hegyi birtokán töltötte mikor váratlan vendég jelent meg a hegyi házikónál.
Egy drága kis cica, aki sajnos nem volt jó állapotban, éhesnek látszott, sírt és hasmenése volt.
Mindannyiunkat megérintett, és gyorsan megetettük, probiotikummal kezeltük több napon át, és a kis cica baba, aki közben a Peti nevet kapta, nem mozdult, a nap 24 óráját velünk töltötte, még este is a házban aludt, csak a szükségleténél kéretszkedett ki. Gyönyörű kis pöttöm cica volt, kb. 1,5 hónapos, hihetetlen cukiság, igazi dorombológép, bújos, barátságos, hálás cica. Tekintetében és kétségbeesett nyivákolásában volt valami ellenállhatatlan. Nagyon megérintve a szívünket, úgy döntöttünk megtartjuk, nem hagytuk sorsára, kiápoltuk a hasmenésből, és eldöntöttük, hogy a nagyi leviszi magukhoz benti cicusnak.
Ekkor történt az, amire nem számítottunk….a nagyszülők lementek a városba vásárolni, és a vásárlást követően mentek fel Peti cicához, aki addigra sajnos rejtélyes módon eltűnt. Pedig csak rövid időt voltak távol, vajon mi történhetett, soha nem mozdult a hegyi háztól, mellőlünk…nappalok, éjszakák váltották egymást, de nem jött Peti cica.
Peti cica több napos keresése, várása sajnos nem fordult jóra, többé nem láttuk. Elvesztése a mami, kisfiam lelkét nagyon megviselte, és ekkor jött az ötlet, hogy akár honnan is de lesz egy ugyanolyan kis cirmos cicánk, aki a családunk tagja lesz, és tökéletes (akár terápiás) társa lenne gyereknek, nagyszülőnek, nekünk.
Hosszas keresés után megtaláltam (a Facebookon, a Cica-Vár-Lak nyilvános csoportban) őt, Bonbont, aki a képek alapján is szerelem volt első látásra. Mondtam és mutattam a kisfiamnak, hogy ő az, aki ha nem is pótolja Peti cicát, de biztos, hogy nagyon tudnánk szeretni, és kényeztetni.
Fel is vettem a kapcsolatot Didával (aki egy nagyon tünemény, kedves, egy macskaimádó gazdi), aki úgy döntött Bonbon gazdija lehet a kisfiam. 2021. október 8. óta Bonbon velünk él, elszakíthatatlan kötelék és barátság alakult ki köztünk. Imádat van azóta is. Kicsit akaratos, válogatós gyönyörűség, imád mellettünk és velünk aludni, szeret bogarat fogni a kinti folyóson, és a szomszéd hölgyet is (megjegyezem félt a macskáktól) megszelídítette (simogatja, beszél hozzá…..). Lassan egy éves lesz a mi kis hölgyünk, Bonbon. Kisfiammal együtt olyanok mint Bonnie és Clyde (persze csak nevükben). Jó döntés volt részünkről,bízunk benne jó gazdik lettünk.
Ha van cicád, mindened van!
„Azt gondolod, megmentettél egy macskát,
Amikor éhesen az utcára dobták.
Pedig ő az, aki megmenti a lelkedet.
Gyászban és bánatban gyógyítva lesz veled.
Önzetlenül adja neked melegét,
Boldogságot visz a lelkedbe.
Borongós napjaid vidámakká válnak,
bár kint eső zuhog, ő fényt hoz szívedbe.
Mancsaival lágyan megmasszíroz téged,
bajszával cirógatja majd az arcodat.
Ő a békéd hűséges őrzője,
Angyalként vigyázza éjjel álmodat.
Azt gondolod, megmentettél egy macskát,
Pedig magadat mentetted meg a magánytól.
Nincs erősebb pajzsa nála a léleknek,
Mely megvéd a mindennapok viharától.”
(Alena Gavenauskene-Kolosovskaya)