Cézár megérkezett Nagyon hiányzott az életemből valaki…és februárban megláttam Őt a facebookon.
Gazdit keres Cézár.
Pont Rá vártam, rögtön tudtam.
Írtam is Didának, de állítólag volt már gazdi. Szomorú voltam, de valahogy éreztem, ez nem lefutott történet.
Következő héten jött is az üzenet, hogy Cézár még gazdit keres, érdekel-e.
Édesem már gazdinál volt, de nem jöttek ki egy másik cicácal, Rafival, így nem tudták vállalni. Hétvégén fogadtak is bennünket, így megismertük Cézárt.
Kicsit tartózkodóbb volt, mint Rafi, de azért a simit már megengedte.
Pont Őt kerestem…féltem Reáék döntésétől, vajon megkapjuk-e. De bíztam benne, látják, jó helyre kerül.
Imádom az állatokat. Egy hét alatt felkészültünk a fogadására.
Sok értékes tanácsot kaptunk. Következő hétvégén hoztuk haza. Tartottam az úttól, hiszen Zalaegerszeg 250 km, de Cézi nagyon jól viselte az utazást.
Kezdeti félelmek után feloldódott.
Én itthon dolgozom, gyógymasszőr vagyok. Szokatlan volt számára a sok ember, aki megfordul naponta nálunk. De ők is imádják.
Első kérdés:Cézi hol van? 🙂
Már besegít a munkában is. A masszázságyon fekszik, amikor dolgozom. Az egész ház az övé…néha alig találom meg.
Úgy érzem, boldog, kiegyensúlyozott cica. Imádjuk egymást. Cézár megérkezett…
