2020 szeptembere volt. Volt már egy cicánk Miszlik kis (nagy) kandúr és egy Diósjenei stégen ücsörögve láttam meg a facebookon Gigi képét.
Úgy gondoltuk hogy Miszliknek kellene egy társ és azonnal megszerettem Gigit, a felemás szemeivel és a gyönyörű fehér szőrével így azonnal „le is csaptam rá”.
Amikor felvettem a kapcsolatot Didával megvolt bennem a pillanatnyi kételkedés, hiszen mint kiderült messze kellett volna elmennem érte, de végül Kriszti volt olyan aranyos hogy elhozta nekem a cicust a lakásba.
Gigi azóta velünk van és imádjuk. Habár nem minden úgy történt ahogyan azt szerettük volna, hiszen Gigi később kiderült hogy szívbeteg és minden napi gyógyszerezésre szorul, mégis annyira remekül összeszoktak Miszlikkel hogy elválaszthatatlan társai lettek egymásnak. Imádják egymást, és mi imádjuk őket.
Azt hiszem mi így négyen remek család lettünk.
